Története

1214-ben Dees-nek írják, 1236-ban Deeswar.
1141-43-ban holland és flamand telepesek jönnek (Kadar III 46.).
A XII. századtól már van temploma. Legrégibb templomát az ágostonrendiek építik Szûz Mária tiszteletére (XII. sz.). Csak tornya és homlokzata maradt fenn. 1701-ben a rendház még használható volt. A mûemlékként õrzött tornyot 1938-ban felrobbantják.
Plébániatemplom is van, amelynek papja, Péter 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint 40 dénárt fizet, 1333-ban 7 garast és 8 keresztes banálist, 1334-ben pedig 7 garast (Beke 189).
A templom helyén a XV. században építik a ma is álló csúcsíves Szt. István tiszteletére szentelt templomot (1453-56).
A reformációkor 1554-ben már lutheránusok a hívek, 1558-ban reformátusok, majd 1568-ban unitáriusok. I. Rákóczi György 1638-ban átadja a reformátusoknak.
1703-ban jelenik meg újra katolikus pap: Lamprich Imre, ferences, de nem maradhat. 1712-tõl P. Verner Konrad az ágostonrendi kolostor maradványaiban misézik. 4 cellát építtet és egy kis kápolnát. 1730-ra elkészül a templom. 1712-tõl plébánia.
1756-ban temetõkápolna épül a Rózsahegyen. Titulusa Urunk mennybemenetele.
1952-ben Dés kényszerlakhely volt a ferencesek egy nagyobb csoportja részére. Itt volt a vezetõség is. Hõsiesen kitartottak a börtönig.
Elemi iskola van 1750-tõl.
Az Irgalmas nõvérek iskolát tartanak fenn: 1829-tõl fiúiskolát, 1864-tõl leányiskolát. 1948-ban államosítják. A gimnáziumot 1929-ben szüntetik meg.