Április 15-től 18-ig tart Assisiben a Ferences Rend Nemzetközi Gyékényes Káptalanja, amelyen 65 nemzet képviseletében 2000 szerzetes vesz részt. Ez az első ilyen találkozó, amelyet a négy ferences család, azaz a kisebb testvérek, a kapucinusok, a minoriták és a Szabályozott Harmadik Rendek tagjai közösen szerveznek. A gyékényes káptalan programját április 7-én, kedden délelőtt a Vatikáni Rádió sajtótermében ismertették. A tájékoztatón felszólalt P. José Rodríguez Carballo, legfőbb ferences elöljáró, Aldo Broccato atya, az olasz ferences családok soros elnöke, továbbá Enzo Fortunato atya, ferences szóvivő.

 

A találkozó április 18-án, pápai kihallgatással ér véget Castel Gandolfo-ban az Apostoli Palota udvarában. Ugyanaznap délután ferences szerzetesek 25 tagú küldöttsége látogatást tesz Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnöknél. P. José Rodríguez Carballo a sajtótájékoztatón elmondta: a nemzetközi gyékényes káptalan egyidejűleg jelent érkezési és kiindulási pontot. Ismertette a család egyes ágai közötti együttműködést elősegítő kezdeményezéseket, hangsúlyozva, hogy nincs szó jogi egyesülésről, pusztán a már eddig is meglévő spirituális egység elmélyítésére törekednek a ferences szerzetesek. A találkozón olyan kiemelkedő személyiségek vesznek részt, mint P. Raniero Cantalamessa, a Pápai Ház szónoka; Domenico Sorrentino, Assisi püspöke; P. Pierbattista Pizzaballa, szentföldi kusztos valamint Franc Rodé bíboros, a Szerzetesi Kongregáció prefektusa és Claudio Hummes bíboros, a Papi Kongregáció prefektusa. „A ferences család jó egészségnek örvend, világszerte 600 ezren vagyunk, akik közül 40 ezer a világiak száma” – mondta Carballo atya a sajtótájékoztatón.

 

A „gyékényes káptalan” kifejezés eredete egészen a rend kezdetéig nyúlik vissza, amikor Ferenc összehívta a testvéreket, hogy eléjük terjessze Reguláját. Követői 1221. május 30-án olyan nagy számban gyűltek össze Assisiben, hogy a kolostor közel sem volt elegendő befogadásukra. Ezért a testvérek a környező sík mezőkön gyékény és zsupptetők alatt szálltak meg, ágyuk a puszta föld volt, párnaként kövek és fadarabok szolgáltak. A „gyékényes káptalan” a mai szóhasználatban a ferences család olyan összejövetelét fejezi ki, amelyen nem hoznak fontos döntést, nem választanak új elöljárót.

 

A „Gyékényes Káptalan” nagy ünnepet jelent a rend számára ebben a jubileumi évben. III. Ince pápa ugyanis 800 évvel ezelőtt, 1209-ben hagyta jóvá Szent Ferenc Reguláját. Ez az első alkalom, hogy az egész ferences család összegyűlik azon a helyen, ahol története kezdődött. Assisiben, a Porciunkola előtt adnak hálát a szerzetesek Szent Ferenc karizmájának ajándékáért, amelyet az egyháznak hagyott örökségül.

 

Jelen lesznek a harmadik rend, valamint a ferences világi rend közösségeinek képviselői, továbbá a ferences ifjúsági csoportok tagjai is. A klauzúrás klarissza nővérek kolostoraikból követik majd a találkozó eseményeit – olvashatjuk a káptalanról kiadott sajtóközleményben P. José Rodríguez Carballo, a ferences rend legfőbb elöljárója szavait. „Tanúságot kívánunk tenni arról, hogy milyen szép a szegény és keresztre feszített Jézus Krisztus nyomában járni. Egyben megújítjuk hűségünket karizmánkhoz”. Megéljük a valódi testvériséget, és Szent Ferenc Regulája szerint kölcsönösen befogadjuk egymást. Ugyanahhoz a családhoz tartozunk, hiszen ugyanannak a mennyei Atyának vagyunk a gyermekei – vallják a testvérek.

 

A ferences tanúságtétel öt jelentős területe a következő: a küldetés, a párbeszéd és a béke, az oktatás, a kommunikáció, a ferences világiak tevékenysége a harmadik évezredben.

 

A küldetés annyit jelent, hogy Ferenc gyermekei mindenütt hirdetik az evangéliumi jó hírt, „Pax et Bonum” köszöntéssel és lefegyverző egyszerűséggel fordulnak az emberekhez, békességet és minden jót kívánva számukra.

 

A béke és a párbeszéd jelentőségére ad példát Ferenc találkozása az egyiptomi szultánnal, aki a szent hatására megtért. A történet ma is a „Poverello” szívének egyetemes dimenzióját jelképezi: megnyitja a kapukat minden vallási korlát előtt az Evangélium számára. Krisztust követve Ferenc felülkerekedett minden ideológiai korláton, sőt felszámolta azokat szavai egyszerűségével. A vallásközi párbeszéd dimenzióját jól kifejezi Isten Szolgája, II. János Pál gesztusa: két alkalommal is Assisit választotta a béke és a párbeszéd helyszínéül. Szent Ferenc sírja körül gyűjtötte egybe a világ nagy vallásainak képviselőit, hogy közösen kifejezzék elkötelezettségüket a béke iránt „Asissi lelkisége” ma is beragyogja az ehhez vezető göröngyös ösvényt.

 

A ferencesek rendkívül fontosnak tartják továbbá az ifjúság nevelését és oktatását, számos különböző szintű oktatási intézményt tartanak fenn világszerte, hogy hozzájáruljanak az emberiség kulturális újjászületéséhez.

 

A kommunikáció az evangelizálás egyik eszköze – ezt bizonyítja a ferences család nagy kulturális öröksége: a testvérek meghívására nagy tehetségű festők a művészet által hirdették az Evangéliumot, adták át a hitet. Világszerte számos könyvtár, múzeum őrzi a ferences lelkiség kincseit. Az új technológiák korában pedig a szerzetesek a legmodernebb eszközök felhasználásával folytatják a párbeszédet a világgal.

 

Forrás: Vatikáni Rádió