Az impozáns családi ház előtt több fiatalasszony beszélget, mindanynyian gyerekkocsival, mintha csak azért gyűltek volna össze, hogy a gyereknevelésről cseréljenek tapasztalatot. Nem csak az anyaságban sorstársak az árkosi Irgalmasság Anyja Kismamaotthon lakói. A ház udvarán virágok, bokrok, a szárítóköteleken apró gyerekruhák virítanak, bent a házban példás rend és tisztaság. A földszinten barátságos ebédlő, nemrég ebédeltek, még érződik a töltött káposzta illata. Itt van a konyha, a nappali és az apró iroda.  Az itt lakó fiatal anyák gyerekeikkel az első emeleten, az otthont működtető ferences nővérek a második emeleten laknak. A falakon gyerekportrék, az apró kápolna is otthonos.

A kismamaotthont az Assisi Szent Ferenc Betegápoló nővérei működtetik, a közösséget 1990-ben Magyarországon, Pécsett alapították. A kezdeti közösségnek hamarosan tíznél is több tagja volt, anyaországiak és erdélyiek, közösen alakítgatták a közösség életét, különös figyelmet szentelve a betegek ápolásának. Többnyire kórházakban, szociális intézményekben dolgoztak, és dolgoznak ma is.

Tarzicia nővér így emlékszik vissza a kezdetekre: „Mindig vágytunk rá, hogy Erdélyben is szolgálatot teljesítsünk, de több évig tartott a szerzetesi, majd a szakmai képzés, az emberi érlelődés, a tapasztalatszerzés.”

A nővérek 2005 decemberében telepedtek le a háromszéki Árkoson, ahol egy lányanyaotthon működtetését vállalták. Jelenleg Regina, Clarissa, Pacifika és Tarzicia nővér él a házban, ahova öt anyukát és öt babát tudnak befogadni megközelítőleg egyéves időtartamra. 

A kismamaotthonban a feladatok megoszlanak a négy nővér között. Mindannyian tehetségük szerint végzik a rájuk bízott munkát, ez így együtt biztosítja az otthon zavartalan működését. Feladatuk házon belül nagyon sokrétű, a szervezés teljesen rájuk hárul, a babák gondozását nem ők végzik az anya helyett, de felügyelik és tanítják, felkészítik a tapasztalatlan fiatal lányanyákat. A nővérek szerint, munkájuk célja, hogy a befogadott kismama az otthonban biztonságra leljen, és minél szorosabban kötődjön születendő vagy már megszületett gyermekéhez.

A nővérek legnagyobb jutalma, ha azt látják, hogy a fiatalasszonyok életében első helyen van a gyermek, képesek érte küzdeni, képesek elfogadni a segítséget, és Isten kezét fogva szembe mernek nézni a jövővel, amely emberileg nézve ijesztő, kilátástalan lehet. Védő falak, apa, társ nélkül nagyon nehéz, de ott van a vállalt gyermek kapaszkodó karja, ételt kérő szája, mosolygó arca, és ez elég, hogy mindegyik anyuka megtegye, ami erejéből telik.

Az otthonban a húsvét ünneplése is meghitt, családias hangulatban zajlott. Az ünnepet megelőzte a nagyböjti készülődés és a három szent nap eseményeibe való bekapcsolódás. Nagyböjtben olyan programok is voltak, amelyek a nővérek lelki felkészülését segítették, és olyanok is, amelyeken az anyukákkal és babákkal közösen vettek részt.

Időnként közösen járták végig a keresztutat, részt vettek egy-egy szentmisén, énekpróbát tartottak, húsvéti üdvözlőlapokat készítettek, diót, mákot törtek.  Közös volt a tojásfestés öröme is. A tojások előkészítését, írását Clarissa nővér tanítgatta.

Nagypéntek délutánján a falu kápolnájában elmélkedtek a megváltásról, és Sepsiszentgyörgyön részt vettek a feltámadási vigílián. „Ünneplésünket az is gazdagította, hogy a szentmisén velünk volt házunk legfiatalabb férfi tagja Tomi, aki nemrég töltötte be az egy évet. Gyermekszemét elbűvölte a sok gyertya fénye, amelyekről mi tudtuk, hogy mind-mind Krisztus isteni fényére emlékeztetnek” – meséli mosolyogva Tarzicia nővér.

„Gyökereink közösek minden ferences lelkiségű közösséggel. Testvérként tekintünk egymásra mindazokkal, akik az első rend tagjaként, klarissza nővérként, világi rendiként vagy valamelyik reguláris harmadrendi közösség tagjaként élik ezt az életformát. Szent Ferenc atyánk sugárzó élete mind a mai napig útmutatás azok számára, akik Krisztus követésére vágyakoznak” – foglalja össze céljaikat az egyik ferences nővér.

Az életvidám, tettre kész apácák az otthon falain kívül időseket, betegeket látogatnak. Regina nővér elsősorban lelki beszélgetésekkel segít. A sekrestyési feladatokat is ellátják a faluban. Különböző programok keretében megpróbálják a fiataloknak és más érdeklődőknek bemutatni szerzetesi életük mibenlétét.

Pacifika nővér azt mondja, minden fiatalt arra bátorítanak, hogy ha szívében érzi Jézus hívó szavát, mondjon rá igent, mert azzal megleli belső békéjét. Minden lányt szívesen látnak, aki közös munkával, imádkozással velük töltene egy-két órát, napot, hogy megismerkedjen a szerzetesi életformával.

Szerző(k): Bíró Blanka