Huszonegyedik nap - avagy Toscana

A mai nap egy kicsit egy kicsit hosszúra sikerült … pontosabban az éjszaka volt egy kicsit rövid: az este a meleg, vagy mi miatt egy kicsit későn sikerült elaludni; reggel pedig a tervek szerint már 5-kor indultunk. Úgyhogy elég sok minden belefért a mai napba: igaz mindennek nem sok köze volt a káptalanhoz (habár úgy is fel lehet fogni, hogy ezzel a kikapcsolással, egy kicsit fel lehetett készülni a következő hétre).
 
Szóval 5-kor indult is az autó (ez azt jelenti, hogy mindhármunknak sikerült időben odaérnünk). S már 7 óra előtt meg is érkeztünk San Gimignano-ba. Ez Sziénától nem messze egy kis városka: állítólag itt forgatták a Zefirelli -féle Szent Ferenc film egy részét: pl. a tetőn mászkálós jelenetet.  (több képet a városról itt lehet látni) Úgyhogy a nap egyik programja az volt, hogy megkeressük azt a tetőt ;-) … No hát abban a reggeli órában nem sokan mászkáltak a városban, úgyhogy jó csendesen körbe lehetett járni, szét lehetett nézni (sőt nem is volt meleg … s ez bizony nem kis dolog ezekben az időkben). Jó három órába belefért a városka meglátogatása, egy reggeli, a Dómban a szentmise első részén (hát ez sem volt egy túllátogatott szentmise; igaz lényegesen többen voltak mint a Gubbiói dómban), sőt egy elhagyott templomban még egy magyar zsolozsmát „megeresztettünk”.
 
Mivel utána már nem sok minden volt néznivaló, meg a turisták is beindultak, ezért útrakeltünk hazafelé … igaz aztán az utunk Siena felé kanyarodott (képek a városról), s néhány órára megálltunk még ott is. Igaz ott csak két-három fontos helyet néztünk meg: a Dómot (ott is éppen szentmise kezdődött, úgyhogy ott is voltunk egy igeliturgia erejéig ;-)), a főteret (Jakab atya nagy szakértője a palio-nak, úgyhogy nagyon részletesen be tudott számolni róla) … sőt véletlenül találtam egy olyan üzletet is, ahol szent Bernardin -féle Jézus monogramokat lehetett vásárolni (állítólag ilyen már nem nagyon van, de valahogy véletlenül megakadt a szemem rajta). Gyönyörű darabok voltak – igaz nem a mi pénztárcánkhoz vannak szabva.
 
A monogram kapcsán egy kicsit elgondolkodtam azon, hogy Bernardin mennyire ki tudta használni azokat az eszközöket, amelyek akkor foglalkoztatták az embereket, s mennyire fel tudta ezt használni az evangélium hirdetésére … no de az csak olyan futó gondolatok voltak ;-)
 
Siena eléggé tele volt turistákkal, meg a meleg is nagyon akciózott, úgyhogy dél után nem sokkal már elindultunk visszafelé. Egy kis megállóval kora délután már itthon is voltunk. A teljesség kedvéért még itt is voltam egy szentmise igeliturgiai részén (itt az Angyalos Boldogasszonyban, ahol viszont nagyon sokan voltak … legalábbis a ma meglátogatott többi templomhoz képest; meg a liturgia megszervezése is eléggé más volt). Aztán megcsodáltam a templom elé készített virágszőnyeget (hát az biztos, hogy egész nap dolgozott rajta egy fiatal csapat, de … szóval profi munka volt … színes mosztból, fűből, helyenként – arany helyett – kukoricalisztből egy gyönyörű hosszú díszítést készítettek az Úrnapi körmenet megérkezésére. Egy kicsit a körmeneten is részt vettem – hát azt nem siették el, mert kb. félóra után még az első állomásnál voltunk a város egyik sarkában –, de aztán menni kellett, mert magyar szentmisét beszéltünk meg hét órára.
 
Utána vacsora, s ezzel lassan el is érkezett az este. Úgyhogy most már … lefekvés következik, hátha sikerülne is aludni egy kicsit.