A beszámoló azt hiszem, hogy rövid lesz … de csak azért, mert a nap egy kicsit hosszú volt ;-)

 

A lényeg: reggeli program teljesen rendes volt … COTAF zsolozsma, szentmise (igaz eléggé csökkentett létszámban voltunk), utána reggeli, majd készülődés a plénumra.

 

Az első két ülésen futólépésben megvoltak a hátralévő szavazások (gyakorlatilag azok a javaslatok, amelyek az első körben nem kapták meg a 2/3-os többséget, azok maradtak mára, s itt már elég volt az 50 % + 1 szavazat. Úgyhogy viszonylag gyorsan – persze nem mindig egészen meglepetésmentesen – a végére értünk.

 

A második ülésszak utánra voltam programálva a Generálishoz: ezt egészen rövidre fogtam, mert átadtam a meghívót, váltottunk néhány szót – amiből kiderült, hogy jól emlékszik a nálunk tett két látogatására (egyszer mint tanulmányi titkárként, másodszor pedig generálisként), jól ismeri a helyzetünket (kisebbség stb.), s emiatt is pozitívan áll a kéréshez … de majd meglátja, hogy hogyan is fognak alakulni a dolgok. Úgyhogy ezt néhány perc alatt el is intéztük.

 

A délutáni két ülésszak inkább a kiértékeléseké volt: először nyelvi csoportban beszélgettük végig, hogy mi is volt jó, mi volt egy kicsit „döcögősebb”, illetve mit javaslunk a következő káptalanra. A délutáni második ülésszakon pedig a nyelvi csoportok képviselői számoltak be a csoportban elhangzottakról.

 

Hát összességében pozitívumok között – szinte – mindenütt megjelent a szervezés, az imádságos-lelki programok, a találkozás, a rend sokszínűségének megismerése stb.

 

„Döcögősebbnek” ítéltettek pl. a sok javaslat, illetve azok összevisszasága; a munkamódszer; az előkészített munkadokumentum hiánya; a generálisi beszámoló túl nagy terjedelme stb.

 

A javaslatok pedig olyan irányba mutattak inkább, hogy a következő alkalommal legyen munkadokumentum; a káptalan legyen rövidebb; legyen olyan külső vezetője a káptalannak, aki profi az ilyen nagy közönség irányításában (hogy őszinte legyek ez nem tudom pontosan, hogy mit jelent, de úgy tűnik, hogy vannak olyan szakemberek, akiknek az a „szakmájuk”, hogy – teljesen kívülállóként – pl. ilyen nagy tanácskozásokat vezetnek olyan módon, hogy megszabják és irányítják annak a dinamikáját) stb. A végén még volt egy rövid – kb. 10 perces – filmválogatás a káptalan néhány mozzanatáról (inkább az imádságos pillanatok voltak egy kicsit összevágva, illetve jókedvre derítő módon tálalva)

 

Este, vacsora után pedig nagy rekráció volt kint az udvaron … de ezen nem nagyon vettem részt: egyrészt folyt az orromleve, másrészt meg Leánderéket vártam, akik – valami miatt nem tudtak megcsengetni telefonon – s ezért személyesen a rekreáción kerestek, de ott csak Jakab atyára találtak … aztán ő előkeresett engem is. De nem sok időt töltöttünk együtt, mert ők is fáradtak voltak, s engem is eléggé vonz az ágy … aztán kiderül, hogy lesz-e alvás ebből.

 

A holnapi nap – káptalani szempontból – már lazább: reggel 9-től lesz még egy rövid plénum (köszöntők, köszönések stb.). Utána, 11-től pedig zárószentmise, s azt követően ebéd az Angyalos Boldogasszonyban. De mindezek előtt még el kellene menjek a désiekkel egy autószervizbe, az ebéd után pedig Gergellyel startolunk Budapest felé. A jelenlegi tervek szerint nem alszunk meg sehol, hanem majd valamikor éjszaka érkeznénk meg Budapestre. Terveim szerint egy Kamill-látogatás után lemennék Szécsénybe, s onnan majd Kaplonyon át – hétfőn – jutnék el Kolozsvárra … No de ez majd kiderül, amikor tettre kerül a sor.

 

A mai nap készült képek itt tekinthetőek meg, itt meg a tegnapiakból lehet szemezgetni.