Az esős, barátságtalan idő sem szegte kedvét idén a zarándokok száz­ezreinek, hogy szombaton a Kis- és Nagy-Somlyó közti Nyeregben, immár a 443-ik búcsús zarándoklat színhelyén az összetartozásért, az egységért, nemzetünk megmaradásáért imádkozzanak. Kiemelt jelentőséggel bírt a kettős jubileum által fémjelzett pünkösdi búcsú, hiszen idén ünnepeljük a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye ezredik, illetve a ferences rend fennállásának nyolcszázadik évfordulóját. Az idei pünkösdi búcsú ünnepi szónoka, dr. Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek az egyre elhatalmasodó erkölcsi válság veszélye fölött kongatta meg a vészharangokat, egyben arra figyelmeztetve, ha Jézus tanításait követjük, nemzetünk megmarad.

„Krisz­tussal ezer esztendeig” – ez volt a mottója az idei pünkösdszombati csíksomlyói búcsúnak, amelyre ebben az évben is határon innen és túlról, a magyar nyelvterület majd minden szegletéből, de még a tengerentúlról is özönlöttek a zarándokok. Az egybegyűlt híveket a ferences rendtartomány főnökhelyettese köszöntötte, háláját fejezve ki a gondviselő Istennek, a Szűzanyának, a ferences elődöknek, illetve az egyházmegyének, hogy Csíksomlyón az evangelizáció, az igehirdetés és a nemzeti közösségépítés ilyen nagy lehetőségét bízták a ferences atyákra. „Hazajöttünk édesanyánkhoz, a Boldogságos Szűzanyához, a somlyói Máriához” – szólt a hívekhez Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, és egyben köszönetet mondott a ferences atyáknak, hogy immár közel hétszáz éve őrzik a somlyói szentélyt.

Elmondta, azért döntöttek úgy, hogy idén dr. Bábel Balázs, kalocsa–kecskeméti érsek legyen az ünnepi szónok, mert a Szent István által az immár ezer éve alapított Gyulafehérvári püspökség korábban a kalocsai érsekséghez tartozott. „Éppen ezért méltó és igazságos volt, hogy az az érsek jöjjön el hozzánk és hirdesse az igét, akihez tartoztak az erdélyi hívek, az erdélyi püspökség ezeréves történelmünk kilencven százalékán át” – jegyezte meg Jakubinyi. „Itthon vagyunk. A magyar nemzet szíve itt dobog most ebben az ünnepi órában, égi édesanyánk összeköt bennünket, a világ bármely tájáról érkezett magyarokat. Összeköti azokat is, akik más nemzethez tartoznak, mert az első pünkösd óta tudjuk, hogy az egyházban minden nemzetben helye van. Bánatunkat, örömeinket, fájdalmunkat letesszük a csíksomlyói Szűzanya oltárához, abban a reményben hogy lelkileg megújulva tudunk távozni” – szólt a zarándokokhoz dr. Bábel Balázs, aki szerint az idei kettős jubileumi évforduló összeköt bennünket múltunkkal, jelenünkkel és remélhetőleg ezer évnél is tovább tartó jö­vőnkkel. „A múlt erős gyökér, jelen és jövő belőle él. A múlt a mi reményünk” – hangsúlyozta.

Az érsek saját életpéldájával szemléltette, hogy Istent nem lehet nagylelkűségben felülmúlni. Mintegy húsz évvel ezelőtt, papnövendékként társaival könyveket szándékoztak hozni Erdélybe, de ez a terv meghiúsult. Kiutasították az országból, elvették útlevelét, és a tortúra időszaka következett. „Ha nekem akkor azt mondja valaki, hogy te egyszer itt fogsz állni és prédikálni, nem hittem volna. Saját életemen át látom, hogy aki Isten igéjéért fárad, az egyházáért, Isten már ezen a földön is visszafizet” – mondta enyhén elérzékenyülve az érsek. De a viszontagságos múlt felelevenítése mellett természetesen napjainkat is érintette ünnepi szónoklatában a pünkösdi búcsú meghívottja. A világ és benne magyar népünk is nagy válságban van – hívta fel a figyelmet, keserűen szólva a magyarországi állapotokról, már csak azért is, mert a magyarországi gondok, bajok kivetülnek a világ összes magyarjára.

De nem csak a napjainkban oly sokat emlegetett gazdasági válság veszélyeire figyelmeztetett a szónok, hiszen ennél veszélyesebb az egyre jobban elhatalmasodó erkölcsi válság. „Az újkori ember immár háromszáz éve elveszítette komoly istenhitét, és egyre lejjebb csúszunk. Először megvolt az erkölcsi érzék a jó és rossz iránt, de aztán az is megszűnt. Az erkölcsi válságot az értékválság követte, és már mindent a pénzzel mér a mai világ. Az egyedüli mérce a pénz” – mondta.

Figyelmeztetően emelte fel szavát az emberiség őssejtjének tekintett család rombolása ellen. „Miközben a családok támogatása csökken, növekszik az abortuszé, még a prostituáltak is kapnak állami támogatást, de a családok helyzete egyre inkább megnehezedik” – hangoztatta, szólva a szexuális liberalizmus, a kábítószerek veszélyéről.

„Eddig azért tudtunk felemelkedni, mert többen születtek, mint ahányan meghaltak. Mára megfordult ez a rend. Föl kell ébrednünk, mert a családokat, fiataljainkat tudatosan rontják meg. Kihaló nemzetté leszünk” – kongatta meg a vészharangot a szónok, a kisemmizettek, az „adósság jármát” viselő tömegek, a kivándorlók, munkanélküliek, a kilátástalanságba, depresszióba süllyedő nemzet megsegítése mellett emelve fel szavát. Hogy felemelkedjünk, meg kell fogadni a Szentlélek jó tanácsait, tegyük azt, amit Jézus mond – tanácsolta az egybegyűlteknek az érsek, mondván, ha Isten tanításait követjük, nemzetünk megmarad, újjászülethet. Az ünnepi szentmisét követően immár a szakadó esőben vonultak le a zarándokok a Nyeregből, egymást segítve a csúszós, sáros úton.

D. Balázs Ildikó

Zajos tévés érdeklődés

Miután tavaly jól bevált, idén is mentesült a Szék útja a vásári forgatagtól, ami kimondottan segítette a zarándokok közlekedését. Az árusok ugyanis az útmentén, az udvarokon állíthatták fel standjaikat, így sem ők, sem a nézelődő vásárolók nem akadályozták a forgalmat. Zavaró volt viszont a kéregetők sokasága, akik még a szentmise alatt sem tartották vissza magukat attól, hogy elsősorban a külföldi vendégektől könyörögjenek ki adományokat. És úgy tűnik, immár a tévétársaságok élénk érdeklődésébe is bele kell nyugodnunk, noha a tömeg fölött az egyik hazai hírtelevízó gyakran köröző helikoptere is igen zajosnak, ebből kifolyólag zavarónak bizonyult. Az idei pünkösdi búcsú során 284 rendőr, 350 csendőr és az Olt Sürgősségi Esetek Felügyeletének 22 munkatársa teljesített szolgálatot.

 

Forrás: Csíki Hírlap