Pénteken, január 16-án igen rendkívüli esemény színhelye volt a kaplonyi nagytemplom melletti emlékmű és a kultúrotthon. Megemlékezésre került sor és „nyílt történelemórát” tartottak a helybéli iskola diákjainak a még élő deportáltak és hadifoglyok.

A megemlékezés ünnepi része és történelmi összefoglalása után a tanulók szabadon kérdezhettek azoktól, akiket 1945 tavaszán jóvátételi munkára vittek sváb származásuk és katolikus vallásuk miatt Szibériába, illetve akik a földvári hadifogságban sínylődtek a második világháború alatt.

 

A rendhagyó esemény délután 2 órakor kezdődött, a plébánia templom melletti emlékmű megkoszorúzásával, egy perces néma csend és fejhajtással, meg gyertyagyújtással.

A helyi iskola diákjai, tanárai mellett jelen voltak a falú civil és vallási vezetői, illetve jó néhány felnőtt is.

Ezt követte a kultúrotthonban a még élő deportáltak és hadifoglyok köszöntése a szervezők, az iskola igazgatója, a polgármester illetve a német fórum részéről. A gyerekek pedig egy száll virágot, és egy tábla csokoládét adtak át.

A VII. osztály közreműködésével „Szemelvények a hadifogság és deportálás irodalmából” címmel helytörténeti megemlékezést tartottak, majd a gyerekek kérdeztek, a szemtanúk, a túlélők válaszoltak. A kemény fizikai és lélektani megpróbáltatásról való beszámoló mellett kihangsúlyozták azt, hogy a hitnek, az Istenbe vetett bizalomnak köszönhetően menekültek meg.

A nyílt történelemóra két szervezője Török Imre és Fodor Árpád tanár urak voltak. Céljuk az volt, hogy a kaplonyi fiatalok jobban megismerjék a falu történelmét, és ne csak a tankönyvekben leírt hivatalos verzió alapján szembesüljenek a történelem nagy eseményeivel — hanem személyesen azoktól, akik átélték a kínkeserves szenvedéseket.

A Kaplonyból deportáltak közül egyre kevesebben élnek, a 367-ből mindössze 44 személy, és egyre nehezebb őket megszólítani, idős koruk miatt is… A hadifoglyok közül pedig már csak egyetlen személy él.

 

fr. Szilveszter ofm

 

Kaplony, 2009. január 18.