A hideg, esős idő ellenére idén is zarándokok ezrei vállalták a fáradságos út nehézségeit, hogy részt vehessenek a csíksomlyói pünkösdi búcsú ünnepi szentmiséjén. A keresztalják közül sokan – szokásukhoz ragaszkodva – gyalogosan érkeztek a Szűzanya lábához.

Kettős jubileum fémjelezte az idei csíksomlyói búcsút: az Erdélyi Egyházmegye megalapításának ezredik és a ferences rend alapításának 800. évfordulóját ünnepeljük. A búcsú mottója ennek megfelelően az ezeréves ünnepségsorozat mottója is: Ezer évig Krisztussal.

 

Szokás szerint a távoli keresztalják közül néhány már pénteken megérkezett a kegytemplomhoz. Szombaton már órák óta özönlött a zarándokok tömege a két Somlyó közti nyeregbe, amikor a kordon a program szerint elindult a kolostor elől, hogy a Kis-Somlyót a hagyományos útvonalon megkerülve dél előtt érkezzen a Salvator-kápolnához. A búcsú jelképét, a labarumot Gábos Levente és Tankó György, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium végzős diákjai vitték, facigerük Farkas Ervin volt, a kisbazilika jelvényét pedig Mihály András vitte a kordonon belül.

 

A szentmise elején Böjte Mihály, a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány provinciálisának helyettese köszöntötte a jelenlévőket, és mindazokat, akik lélekben együtt ünnepeltek a zarándokokkal, így a pilisszántói kápolnánál szentmisére összegyűlteket is.

Jakubinyi György érsek bevezetőjében magyarázatot adott arra, miért éppen a kalocsai érseket hívták meg ünnepi szónoknak: az Erdélyi Egyházmegye ezeréves múltjából több mint 900 esztendőn át a Kalocsa-Váci érsekséghez tartozott a román konkordátumig. Éppen ezért méltó és igazságos volt, hogy az az érsek jöjjön el most hozzánk és hirdesse az igét, akihez tartoztak az erdélyi hívek, az Erdélyi Püspökség az ezeréves történelmünk 90 százalékán át – mondotta Erdély érseke, aki szokásához híven megköszönte a ferences atyáknak, hogy közel 700 éve őrzik a somlyói szentélyt, és arra kérte őket, őrizzék meg tovább is az utánunk jövő nemzedéknek. Jakubinyi érsek emlékeztetett arra, hogy amikor Szent István megalapította egyházmegyénket és a keresztény magyar államot, országát felajánlotta a Szentatyának, élete végén pedig szent koronáját és népét a Boldogságos Szűz Máriára bízta. Így Szűzanya-tiszteletünk magyar örökség is. A pápahűség jegyében hívta meg a Szentatyát a jubileumi ünnepségekre, ám félreértés azt hinni, hogy el is jön: személyes képviselőjét küldi el a jubileumi év szeptemberi záróünnepségére, de addig is áldását küldi a híveknek.

 

Dr. Bábel Balázs kalocsai érsek szentbeszédével hitében és nemzeti öntudatában igyekezett megerősíteni hallgatóságát. „Meg kell látnunk a múltban Isten gondviselését, mert a múlt erős gyökér, jelen és jövő belőle él. Fel kell benne fednünk Isten vonalvezetését. A múlt a mi reményünk. Meg kell látnunk a magunk sorsában és az általunk áttekinthető időben is, hogy mit tett az Isten...” – mondotta. Bábel Balázs hangsúlyozta: Annak, aki Isten ügyéért, az egyházáért fárad, Isten már ezen a földön is visszafizet. Mert Istent nem lehet nagylelkűségben felülmúlni. Ezt fedezzük fel saját életünkben is, még ha most megpróbáltatásban is élünk, mert a Szentlélek a lelki erősség adományát is adja – biztatta hallgatóit.

 

Az ünnepi szónok emlékeztetett a világ és benne a magyar nép válságáról: Most sokan csak azt érzik, hogy gazdasági válság van, drágább lesz minden. Akik mélyebben látnak, azt mondják, erkölcsi válságban vagyunk. De még mélyebbre kell tekintenünk, mert az erkölcs nem áll meg önmagában... Az újkori ember immár 300 éve elveszítette komoly istenhitét. Azóta egyre lejjebb csúszunk... Az erkölcsi válságban a bűn a botrányig ért, és korrumpálódott minden, ezt követte az értékválság: a mai világ mindent a pénzzel mér – figyelmeztetett. Szót emelt a család intézményének védelmében, a fiatalok tudatos megrontása ellen.

 

A jelen katasztrofális helyzetéből a hit jelenthet kiutat: az elkötelezetten hívő, vallásos emberek és családok jobb testi-lelki állapotban vannak, nagyobb náluk a gyermekvállalási kedv, és még a várható földi élettartamuk is hosszabb lesz – tolmácsolta tudományos mérések, kísérletek eredményét a szónok. Jézust eszménynek tekintve, őt követve olyan emberekké válhatunk, „akik munkálják egymás között a békességet. Akik nem a népszerűségi listák szerint szeretnének kitűnni, hanem Isten előtt akarnak igazak lenni. Akiknek gondolata, szava egybevág.” A megmaradás feltétele az összefogás, valamint az, hogy ajánljuk fel mi is önmagunkat, nemzetünket a Szűzanyának – fejezte be szentbeszédét dr. Bábel Balázs érsek.

 

A szentmise előtt és alatt a Realitatea tévé köröző helikoptere zavarta a két Somlyó közti nyeregben összegyűlteket. A szentmise végén az addig szemerkélő eső záporra váltott, alaposan eláztatva a hazatérő zarándokokat.

 

Szombat délután eddig soha nem látott forgalmi dugó bénította le hosszú időre a közlekedést Csíkszeredában. Órákra volt szükség, hogy északi irányból be lehessen jutni a városba, de akik ki szerettek volna menni nyugati vagy északi irányba, azoknak sem volt könnyebb dolguk. Pedig az autóbuszokat idén sem engedték be a város területére, és a személyautók számára is a városon kívül jelöltek ki parkolóhelyet.

 

A történelmi tényekhez való ragaszkodást és a más felekezetekkel szembeni tiszteletet szorgalmazza a „keserű szájízzel maradt” erdélyi unitáriusok , mivel szerintük a csíksomlyói búcsú történeti alapjáról néhol még mindig valótlanságok jelennek meg. Az Erdélyi Unitárius Egyház (EUE) főjegyző-püspökhelyettese, Nagy László által aláírt közlemény szerint tévhit az, hogy a csíksomlyói búcsú a János Zsigmond erdélyi fejedelem 1567-es erőszakos hittérítésével szembeni ellenállásra emlékeztet, holott az EUE 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. A levél emlékeztet, János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez.

 

Takács Éva

Forrás: Honline