A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye alapításának ezredik és a ferences szerzetesrend alapításának nyolcszázadik évfordulóján celebrált szentmise ünnepi szónoka és a búcsú meghívottja Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek volt, aki beszédében a nemzeti összetartozást hangsúlyozta, és felszólította a magyarországi zarándokokat, bánják meg bűneiket, ha 2004. december 5-én nemmel szavaztak.

 

Hosszúszárú, bőrig hatoló eső áztatta a már kora reggeltől kilométeres sorokban kígyózó zarándokok több százezres tömegét a Somlyó-hegyén lévő nyeregbe vezető úton. Az időjárási viszontagságok ellenére a Hármashalom-oltár környékén az előző évekből ismert látvány fogadta az érkezőket: színes embertömeg erdő aljától erdő aljáig, sőt a domboldalon lefelé is. A gyülekező tömeg a mise előtt a Mária Rádióból élőben közvetített imát hallgathatta, amíg az egyházi és világi méltóságok megérkeztek.

Az egybegyűlteket és a csíksomlyói búcsú meghívottját, a szentmisét celebráló ünnepi szónokot, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érseket a Szent Istvánról elnevezett ferences rendtartomány helyettes házfőnöke köszöntötte. Jakubinyi György érsek beszédében a kettős évforduló jelentőségét emelte ki, hangsúlyozva, hogy az ezeréves erdélyi egyházmegye majdnem hosszú ideig a kalocsai érseki tartomány része volt. „A történelmi tények ismeretében úgy tartottuk illendőnek, hogy az ezeréves közös múltra való tekintettel az idei csíksomlyói búcsú meghívott szónoka a kecskeméti érsek legyen” – mondta Jakubinyi.

 

„Úgy jöttem ide, mint a Szent Koronát hozó Asztrik érsek 90. utódja” – jelentette ki a búcsús szentmise ünnepi szónoka, Bábel Balázs. A kalocsa-kecskeméti érsek már a mise kezdetén, a bűnbánati részben felszólította a Magyarországról érkezett zarándokokat: „Bánják meg bűneiket azok, akik 2004. december 5-én nemmel szavaztak, de azok is, akik a határon túl élő testvéreik megtagadására buzdítottak.” Ünnepi szónoklatában az értékválság kérdéskörét taglalta, felhíva a figyelmet a mértéktelen „pénzimádatra” és a családnak, „az emberiség őssejtjének” a rombolására.

Élesen bírálta a szexuális szabadosságot, és azt, hogy miközben a családok támogatása egyre csökken, nő az abortuszok száma, illetve „mindenféle együttélést családi rangra akarnak emelni”. „Föl kell ébrednünk, mert a családokat, fiataljainkat tudatosan rontják meg” – hangoztatta az érsek, hozzáfűzve, tart tőle, hogy a Himnusz költőjének, Kölcsey Ferencnek a Zrínyi második énekében leírt jóslata valósággá válik. „És más hon áll a négy folyam partjára, / Más szózat és más keblű nép…” – idézte Kölcseyt az érsek.

Kitért a társadalmi méreteket öltő depresszióra, a munkanélküliségre és a kilátástalanságra. Hangsúlyozta: nem természetes, hogy „Magyarországról és Erdély földjéről a legtehetségesebbek kivándorolnak, másutt keresnek megélhetést”. Mindezért a gazdasági válságon kívül az értékválságot okolta, de szólt a „demoralizáló iskolákról” is, ahol már nem lehet követelményeket támasztani. „A világ, és benne a magyarság nagy válságban van, a magyarországi élet gondjai-bajai kivetülnek a világ valamennyi magyarjára” – fejtette ki Bábel Balázs, hozzátéve: „Mi minden megosztó szándék ellenére egyetlen nemzetet alkotunk.”

 

A szónok arra is felhívta a figyelmet, hogy Európát az irgalmasság cselekedete tette kereszténnyé. „Ha erre törekszünk, nemzetünk megmarad, újjászülethet” – szögezte le. „Nem vette le rólunk a Magyarok Nagyaszszonya a kezét! Sem a Csíksomlyói Szűz Mária! Ő velünk van! Hozzá kell folyamodnunk, fordulnunk, úgy, ahogy ezer évvel ezelőtt a mi Szent István királyunk végső elkeseredettségében felajánlotta a koronát, úgy ajánljuk föl mi is az életünket neki” – buzdította a több százezres tömeget a szónok.

A csíksomlyói búcsúra zarándokokként magyar politikusok is érkeztek: ott volt Németh Zsolt, Semjén Zsolt, Lezsák Sándor és Gál Kinga, illetve jelen volt Tőkés László európai parlamenti képviselőnk. A nyeregben lévő tömeg a mise végére záporrá erősödő eső dacára együtt énekelte el a pápai, a magyar és a székely himnuszt, majd akárcsak érkezéskor, fegyelmezett sorokban hagyta el a búcsú helyszínét. Megjegyzendő, hogy az idei ünnepen lényegesen kevesebb bóvliárus volt, mint előző években, a lacikonyhák többsége is csíksomlyói gazdák udvarában kapott helyet.

Szerző(k): Jánossy Alíz

Forrás: Krónika