Háromnapos látogatást tett a brassói ferences rendházba, a kézdivásárhelyi Boldog Özséb plébániához tartozó fiatalok egy kis csoportja. Június 21-24 között volt a látogatás, amely egy igen jól sikerült lelkigyakorlatnak is nevezhet?.

A látogatás célja az volt, hogy betekintést nyerjünk a ferences szerzetesek életébe, és megtapasztaljuk a kolostor bels? életét.

Az iskolai vallásórákon, meg a bérmálási felkészít?kön, amely a közelmúltban volt, sokat hallottunk, meg tanultunk a hivatásokról, a papi és szerzetesi életr?l. Ekkor született az az elhatározás, és fogalmazódott meg az a kíváncsi érdekl?dés, hogy vajon hogyan is élnek egy kolostorban, kik is a szerzetesek?

A brassói rendházban él?- és tevékenyked? Szilveszter testvérrel felvett kapcsolat lehet?vé tette,- hogy ha csak három napig is-, de betekinthessünk a kolostor életébe. Ez alatt a három nap alatt gazdag és változatos programot szerveztek. Volt kirándulás a bástyákhoz, a várhoz, meg a Cenk hegyre. Élménygazdag és gyönyör? kirándulások voltak. A vidámság, jó kedv, felszabadultság, humor és figyelmesség nem hiányzott. Közben volt szabad program, városnézés, közös szentmise, zsolozsma és közös elmélkedés.

Itt szeretnénk egy kicsit megállni, a közös elmélkedésnél, s b?vebben írni róla, mert mindannyiunk lelkében mély nyomokat hagyott.

Az elmélkedés témája: A Szentlélekkel való kapcsolat, a Szentlélek m?ködése az életünkben. Egy nagyon érdekes és mozgalmas el?adás volt. A Szentlélek szimbolikus jeleit kellett minden jelenlév?nek kiválasztania, attól függ?en, ahogyan ? érezte, hogy a Szentlélek jelen van az életében, ahogyan m?ködik a lelkében.

A Szentlélek szimbolikus jelei közül volt, aki a tüzet választotta. A t?z jelképezi a szabadságot, a függetlenséget, a világosságot, a melegséget. S ha tábort?z alakjában szemléljük a felcsapó lángokat, akkor jelzik a Szentlélek összetartó erejét, amely a közösség egységében valósul meg. Az összetartó gyertyalángok alakjában az emberek közti összetartozást, gondoskodást, figyelmességet, felebaráti szeretetet és Isten szeretetének a jelenlétét jelzik. A t?z ugyanakkor a világosságot biztosítja számunkra. A mai rohanó világ közepette mutatja a helyes utat, hogy Jézus tanítását tudjuk követni. A helyes meglátásokat, felfogásokat mutatja számunkra az élet útveszt?iben. A t?z úgy testi, mint lelki vonatkozásban melegséget biztosít. Ez a melegség azt a szeretetet fejezi ki, amely minden ember számára fontos, úgy embertársai, mint Isten részér?l. Nem utolsó sorban a t?z jelképezi a világ örökös jó-rossz közti harcában a gy?zelmet, vagyis eloszlatja a sötétséget, és fényt mutat a botorkálóknak.

Volt, aki a Szentlélek szimbolikus jelei közül a vizet választotta. A víz az egyik lételem, nélkülözhetetlen az egész Föld számára. A Szentlélek olyan, mint a víz. Az ember életében mindig jelen van és állandóan frissül. A Szentlélek a lelkünket er?síti, mint a víz a testünket. Úgy dolgozik az emberben, mint a folyó: olykor er?södik, olykor gyengül. A víz, mint forrás, hírtelen tör fel a föld mélyéb?l. Minden forrás kezdetben gyenge, majd id?vel er?södik és hatalmassá n?. Így tesz a Szentlélek is: hírtelen jelenik meg életünkben, és hatalmasodik el bennünk. A lelkünkre is úgy kell vigyáznunk, akárcsak a vízre, mert az is egy id? után könnyen beszennyez?dhet.

A galamb, mint madár, egy szelíd állat. A Szentlélek egyik szimbolikus jele, amit szintén választottak a lelkigyakorlat résztvev?i. A galamb ugyanis a békét, a szeretetet, a tisztaságot, továbbá a szabadságot jelképezi. Biztos, hogy minden emberben lakozik valahol legbelül egy galamb, többé-kevésbé kibontakozva. A szeretet és béke jelen van a mindennapjainkban. Szükségünk van rájuk, mert nélkülük üres lenne a lelkünk. A szabadság is lényeges, mert nélküle olyan lenne az életünk, mint a kalitkába zárt madáré. A tisztaság jelenlétében pedig nincs okunk a félelemre. Tudatában kell lennünk annak, hogy valahol legbelül, a lelkünk mélyén, tiszták vagyunk.

Nagy élmény volt a Szentléleknek a jelenlétét az életünkben a jelképek alapján átelmélkedni, s megismerni a közös zsolozsmázás felemel? élményét is.

Szilveszter és Róbert testvér ismertették Assisi Szent Ferenc életét, bemutatták az erdélyi ferences kolostorok történetét és a napjainkban m?köd? ferences rendházakat, majd filmvetítésre is sor került, ahol a legenda alapján, Szent Johanna életével ismerkedhettünk meg.

Köszönet mindkett?jüknek a jól megszervezett programért, figyelmességért és tör?désért. Továbbá hálával gondolunk Ambrus testvérre, aki finom, ízletes ételeket készített számunkra. Szabin testvérnek is megköszönjük, hogy a bemutatott közös szentmiséket lelkesedéssel és gondosan el?készítette. Ugyanakkor köszönettel tartozunk a kézdivásárhelyi Boldog Özséb plébánosának: dr. Kerekes László atyának, aki anyagi támogatásával hozzásegített a lelkigyakorlat megvalósításához.

Mindannyian lelki élményekkel gazdagon tértünk haza, ha rövid id? alatt is, de megtapasztaltuk a szerzetesi élet elkötelezettségét, amely az Isten- és embertárs iránti figyelmességben és szeretetben mutatkozott meg.

A kolostor csendes falain belül értettük meg, hogy mit jelent az igazi szabadság. Az az igazi lelki szabadság, amellyel minden szerzetes rendelkezik. Szabadnak lenni a mindennapok megköt? és lehúzó er?it?l. Szabadon, teljes szívvel kapcsolódni Istenhez, és a hitet cselekedetekben megélni. Békességet, szeretetet, mosolyt vinni az emberek közé. Az evangéliumi, vidám és reményteljes világszemlélet, a mindenre kész szolgáló szeretet megtapasztalásában volt részünk.

Mégegyszer köszönetként, a ferences köszöntést kívánjuk mindannyiuknak: Pax et bonum! Az Úr békéjét és áldását!

Kézdivásárhely, 2007. június 28.

A lelkigyakorlaton résztvev? özsébes fiatalok

További képek: itt érhet?ek el.