2023-ban a kaplonyi ferences templom tetőszerkezeti javítási munkálatait sikerült befejezünk, elsősorban imádkozó közösségünk érdekében, hogy épített örökségünket generációkon át továbbadhassuk.

Kaplony története egész a honfoglalásáig nyúlik vissza, amikor Kond vezér két fia, Kücsid és Kaplony a Nyírségben telepedett le. Kaplony nemzetsége a középkori tatárjárást és a törökdúlást is sikeresen átvészelte, élelmet és búvóhelyet az Ecsedi-láp nyújtott számára, ám az 1703-ban kitört Rákóczi-szabadságharc, illetve a pestisjárványok jelentősen megtizedelték a település lakosságát. Az elnéptelenedés megállítása érdekében Károlyi Sándor katolikus svábokat telepített be, és az ígéreteihez híven házat, földet, építőanyagot, vetőmagot, igás állatokat biztosított számukra, valamint a jobbágy gyermekek számára Nagykárolyban egy középiskolát is építtetett. Mivel a földesúrnak köszönhették boldogulásukat, a svábok önként vállalták, hogy magyarrá válnak. Napjainkban is az ő leszármazottjaik alkotják Kaplony lakosságát, akik hithű katolikusok, és a ferences rend tanításai szerint élnek, a falu műemlékegyüttesét pedig – a római katolikus templomot, a ferences kolostort és a Károlyi-grófok kriptáját – tisztelettel gondozzák- a ferences testvérekkel együtt. 

A kaplonyi ferences rendház egyházi, történelmi és kultúrtörténeti szempontból eddig is fontos turisztikai célpont is volt, több száz zarándok látogatja, emellett turisták is eljönnek a Károlyi kripta, vagy az itt kialakított emlékszobák, könyvtár a „Szeplőtelen fogantatás” szobor és „Szent Antal a gyermek Jézussal” című barokk festmény megcsodálására. Ugyanitt látható a Szent Ferencet ábrázoló 19. századvégi festett fafaragás és egy ritkaságszámba menő egyházi jellegű tárgy, az „Arma Christi” - kereszt, amelyen Krisztus szenvedéseinek eszközei láthatók. A kiállítás leglátványosabb darabja egy gróf Károlyi Anna által 1756-ban adományozott úrmutató. Készítője a magyar késő barokk és rokokó ötvösség nagy mestere, a lőcsei születésű Szilassy János (1729-1782). Az emeleti részben található egy szerzetesi cella, a Károlyi szoba, és a ferences kolostor könyvtára, mely a kolostor alapításától egészen a 20. századig működött. De a könyvtártermen belül látható még az a román stílusú ablak, amely feltehetően a 13. században épült bencés monostor egy megmaradt falrésze. Csak kevés értéket említettünk, ami miatt is igen fontos számunkra, hogy az épületegyüttesünk további javításán dolgozzunk.

 A tetőszerkezeti és héjazattal kapcsolatos javítások kivitelezése hozzájárult, hogy az épület megmentése érdekében a szükséges munkálatokat elvégezhessük, valamint a vízelvezetés által az esetleges beázásokat meggátoltuk, további épületszerkezeti romlásokat megelőzve. A kaplonyi Páduai Szent Antal Ferences Templom megmentését szolgáló javítási munkálatok kivitelezését Magyarország Kormánya, Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alap támogatta.