Ötödik nap - avagy "trasparenza"

 

A mai nap kezdete elég „magyarosra” sikeredett. No nem azért mert huszáros volt a reggeli felkelés (elnéztem az órát, s egy órával korábban ugrottan fel az ágyból, de azzal a tudattal, hogy elég kevés időm van a szentmise kezdetéig – aztán zuhanyzás után rájöttem, hogy még több mint egy órám van … aminek persze az lett a vége, hogy … egy kis döglés után lóhalálában érkeztem be a kápolnába, ahová a németek természetesen fünf minuten vor den Zeit … szoktak érkezni. Szóval nem ettől volt magyaros, hanem attól, hogy Jakab atya volt a mai főcelebráns, s így pl. magyarul volt a szentmise kánonja is. Az elején megemlékezett a Somlyóra gyülekező zarándokokról is, a végén volt Fecske-himnusz … szóval ez már adott egy kezdőhangot a mai napnak.
 
További képek a naprólViszonylag „lazított” a napkezdés nehézségein a spanyol kánon is, amivel a közös ülés kezdődött (már a tegnap sem taizéi ének volt az üléskezdő imádság bevezetéseként, s úgy látszik ez a szokás kezd „beidegződni” … jó, más kérdés, hogy melyik a jobb, de annak eldöntését talán máskorra hagyom) A káptalani munka szempontjából ma az első ülés plénum volt: a tegnap délelőtti-délutáni csoportmunkák beszámolói az evangelizációról és a nevelésről szóló jelentéshez kapcsolódva. Már az első beszámolókban megjelent a „lázadó” hangnem, amikor pl. a dialógusról szóló megjegyzésekben formát öltött a káptalani dialógusra való igény … gyakorlatilag az eddig alkalmazott módszer kezdte kiverni a biztosítékot néhány – főleg angol nyelvű – csoportnál. De ugyanilyen kekeckedős hangulat volt pl. a dokumentumok iránt (ennek előzményeként már előző este felmerült az a kérdés, hogy a káptalannak legyen-e egyáltalán záródokumentuma vagy … a testvérek már úgyis tele vannak dokumentumokkal, s a kutya sem törődik velük). A lényeg a lényeg … hozzászólásában a Generális „elsimította” a hőbörgést azzal, hogy a következő hetekben majd lesz olyan is, ami iránt igényt fogalmaztak meg az adott csoportok: csak ki kell várni türelemmel … (persze ő valami missziós tapasztalatokra gondolt, amiből lesznek majd beszámolók a következő hetekben, de a kritika nem egészen, vagy nem csak abba az irányba mutatott). A felvetődő kérdések egy része viszont már eléggé gyakorlati területeket is érintett. A noviciátushoz kapcsolódóan – pontosabban a kért felmentésekre reagálva – a nap mondása talán a bajor provinciálishoz fűződött, aki arra a következtetésre jutott, hogy „az olaszok hozzák a törvényeket, s a németek – és esetleg a svájciak – tartják be őket”. De szóba került pl. a világiak (esetleg világi rendiek, fiatalok) bevonása az evangelizációba, vagy éppen konkrétan a Kínai misszió kérdése is.
 
Ezt követte a második ülésszakon a Generális beszámolójának záró része, ami nagyjából két műfajt ölelt át: tíz olyan alapot, amelyre – szerinte – építeni kell a jövőt, és néhány konkrétabbnak ígért javaslat a jövőre nézve, amit egy álmait összefoglaló rövid rész zárt. Az alapok, vagy pillérek között ilyeneket említett mint: Krisztus provokatív emlékeztető jelei lenni, a hit és az imádság emberi lenni, az Úr igéje által vezetett evangéliumot megélők lenni, a Rendhez való szoros kötődésben élők lenni, a világiakkal együttműködni, a folyamatos továbbképzésben megmaradni stb. (Itt hangzott el egy másik poén is, – amit valószínű, hogy ő észre sem vett, de aztán napközben többször is előkerült –– éspedig az egyik ilyen alpont címében benne volt a „la sfida dell'inter” kifejezés, amire természetesen felhördült a terem, hogy ilyen egyértelmű állásfoglalás talán mégsem kellene egy konkrét focicsapat mellett ;-)) A javaslatai a Rend irányítására, animációjára, az evangelizációra, a nevelésre, a gazdasági kérdésekre vonatkoztak. A beszámoló ezen részéhez kapcsolódóan ismét volt kérdezési lehetőség: s itt ismét elég aktív volt a közösség, úgyhogy előkerültek olyan kérdések, pl. hogy mit is értünk „trasparenza” alatt, főleg az anyagi ügyekben, de nemcsak; mit is jelent a Rendhez való tartozás tudata (a beszámolóban, ill. aztán a hozzászólásokban is előkerült a kettős tartozás kérdése, amikor egy testvér a Rendhez is kapcsolódik, de pl. egy valamilyen mozgalomhoz is … stb.)
 
Az ebéd utáni szieszta egy kicsit rövidre sikerült ma, mert három órától COTAF röpgyűlésre került sor: no nem, semmiféle szervezkedés nem történt, egyszerűen szinte félórán át arról folyt a vita, hogy mikor is legyen közös szentmise (tehát minden reggel-e, kötelező legyen-e stb.) … Aztán – ha minden igaz – akkor arra a következtetésre jutottunk, hogy minden második reggel lesz (abból egyre jönnek a franciák is), de a más reggeleken is lehet közös szentmisén részt venni.
 
A délután ismét a csoportfoglalkozásoké volt. Itt már nagyon kijött, hogy lassan elege van mindenkinek. Az első, a tíz tartóoszlopról szóló rész átbeszélgetése még csak-csak ment valahogy, s tényleg érdekes meglátások hangzottak el pl. a „trasparenza” kérdéskörében. De azért olyan túl nagy, világotmegváltó ötletek már nem kerültek elő ezekhez kapcsolódóan sem. A második csoportfoglalkozás elég rövid ideig tartott – nem tudom, hogy gépfegyverrel ott lehetett volna-e a testvéreket tartani az előre kijelölt időig, de tény, hogy – alig egy órát tudtunk csak a teremben ülni. (Az igaz viszont, hogy nemcsak mi voltunk így, hisz a nyert kb. félórában bementem a Porziunkulában, s ott már jócskán üldögéltek testvérek … de gondolom, hogy a bárnál is voltak legalább annyian ;-) … tehát nemcsak a mi csoportunk végzett olyan hamar, sőt nem is mi voltunk az elsők. Ebben a rövid időben viszont számomra érdekes kérdések kerültek elő: mert habár valami konkrét javaslatot kellett volna megfogalmazni, de azért olyan területekre tévedtünk mint pl. a kezdő provinciálisok tapasztalatlansága, vagy hogy hogyan is lehetne azt segíteni, hogy az egyes rendi dokumentumok megérkezzenek az egyes helyi közösségekhez, testvérekhez. Természetesen itt nem arról lett volna szó, hogy a kiosztás hogy történik, hanem a mondanivaló megérkezésén lett volna a hangsúly. Azért fogalmazok feltételes módban, mert a kérdések felvetődtek – inkább csak mellékesen – de nem nagyon született rá válasz. Viszont mindenképpen elgondolkodtam azon, hogy itt most már lassan 4-5 napja foglalkozunk a Generális jelentésével, s most valamit kezdek kapisgálni belőle (a kérdések, hozzászólások, kiegészítések stb. segítségével már meg-megcsillan, hogy mi is van egy-egy kijelentés mögött, s ez már sokkal közelebb hozza számomra … de aki csak úgy meglátja a könyvet az ijedtében messze szalad tőle, nemhogy kézbe vegye, tanulmányozza … átgondolja … (na jó, lehet, hogy van kivétel, s nem szerencsés saját tapasztalatomból kiindulni).
 
A vacsorát megelőzően természetesen magyar vesperás, majd „böjtös” vacsora, s ezt követően már csak a számítógép előtt üldögéltem: egyrészt bosszankodva, hogy milyen gyenge a net – tehát biztos, hogy holnap nem tudok búcsús közvetítést nézni, másrészt búcsúhoz kapcsolódó híreket vadászva, illetve hallgatva a külső viharos szelet, s élvezve az est hűvösségét (amúgy a mai nap is már egészen kellemes volt … na jó azért annyira nem volt hideg, hogy ne lehetett volna nyitott ablak mellett aludni ;-)) S azt hiszem, hogy ezzel ma este sem lesz gond … de talán az lesz a legjobb ha megpróbálom ...

 

További képek a mai napi plénumról: itt