Erik testvér blogja

Álljunk meg az egyetlen forrásnál, Jézus Krisztusnál


A mi Urunk, Jézus Krisztus a búcsúbeszédében az egységért is imádkozott: „Szent Atyám, nemcsak tanítványaimért könyörgök, hanem azokért is, akik a szavukra hinni fognak bennem. Egyek legyenek mindnyájan! Amint te, Atyám, bennem vagy és én tebenned, úgy legyenek ők is mibennünk, és így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem” (vö. Jn 17,20–21). 
Fotó: Csúcs Mária és Csúcs Endre
Jézus már nem a tanítványokért imádkozik, hanem azokért, akik a szavukra hinni fognak Benne, a jövő Egyházáért, érettünk is, akik a csíksomlyói pünkösdi nagybúcsún a Kis- és Nagysomlyó közötti nyeregben a Hármashalom-oltár körül összegyűlünk. Jézus a szeretet és a szeretetszolgálat egységére gondol, amellyel viseltetnünk kell egymás iránt, de amelynek ugyanakkor nap mint nap tapasztaljuk a hiányát. Miért? Mert rosszra való hajlandóságában az ember önzővé válik, amely az egységnek a megbontója. A közösségben való zarándoklás, az együtt imádkozás és éneklés, a találkozás Istennel, felebaráttal és önmagammal, megtapasztaltatja azt az egységet, amelyet Isten maga ültetett el bensőnkben – egynek lenni mindabban, amire a tökéletes egység, a Szentháromság, az Egység Lelke által indít és inspirál. Így szeretetben elköteleződve, a közért való tenni akarásban, a szolgálatban húzó emberekké válnánk, olyanokká, akik Isten akaratával együttműködve egyház- és nemzetformálókká is válnának. Ebbéli törekvésünkben akar az idei csíksomlyói nagybúcsú is segíteni bennünket, és minden jó szándékú zarándokot.„Legyen nekem a te igéd szerint” – üzeni az idei év mottója a csíksomlyói kegyhelyen. Mária, a Szentírás tanúsága szerint felismerte és igent mondott az ő élethivatására, így kiteljesedett az élete. Számunkra is ez az út egyénileg és közösségileg. Imában keresni Isten akaratát. Azonban gondosan meg kell tisztítanunk látásunkat, hogy az eseményeken túl az Atya akaratát tudjuk szemlélni. Minél több a kötelességünk, feladatunk, annál inkább meg kell állnunk az egyetlen forrásnál: Jézus Krisztusnál. Ő az, aki erőt ad. Az erő tőle jön. Az Úr a segítségemre siet. A Jézus Krisztusba vetett hit annak az eleven hitnek a modellje, amiből tettek fakadnak, cselekedetek származnak. Ekkor már nem cselekedeteink mennyisége a lényeges, hanem a szeretet, aminek ereje Jézus Krisztus által átformálja tetteinket. Ez utóbbi bármilyen kicsi is, lehetővé teszi számunkra, hogy Jézussal építsük Isten Országát. Ennek a magatartásnak a beteljesítője Jézus Krisztus, akit üdvözítőnek vallunk, akit követni akarunk. „Aki bennem marad és én őbenne, az bő termést hoz, hisz nélkülem semmit sem tehettek” (Jn 15,5–6). „Kényemnek-kedvemnek kiszolgáltatva, feláldozva, végtelenül törékeny módon, visszafogott síráshoz hasonlóan, szívbe markoló hangon kéri a segítségemet, és ebben a könyörgésben valami parancsoló rejtőzik: nyomorúsága nem szánalmat vált ki belőlem, hanem kényszerít, mikor azt parancsolja, siessek segítségére” (A. Finkielkraut).Kérjük az Egység Lelkét, siessen segítségünkre, hogy hinni tudjuk, hogy a szeretettel végzett szolgálat gyümölcsöt terem, maradandót, és segítsen felismernünk élethivatásunkat, küldetésünket egyházunkban, nemzetünkben, társadalmunkban, amelyben élnünk kell. Tudjuk félretenni a hamis, egységre nem vezető szavakat és tetteket, tisztán, őszintén tudjunk beszélni arról, Aki és Ami összeköt bennünket, arról, amit a szeretetszolgálatban meg kell tennünk.
Urbán Erik OFM
A cikk nyomtatásban a Csíki Hírlap 2018. 05. 18. számában jelent meg

Három nap



Mint minden új könyvet, az ajándékba kapott Bauer Barbara: Porlik mint a szikla című kötetét is kezembe vettem, beleolvastam, megtetszett. Amanda a fiatal tehetséges lány Budapest mellől egy kisvárosból elindul Erdélybe a múltja nyomait felkeresni. Kolozsvárra megérkezve este egy kocsmába tért be, ahol a két bárpultos lánynak elmesélte utazásának okát. Új ismerőseitől búcsút véve, egyik báros lány a következő tanáccsal látta el: „Az út amelyiken elindultál – mutatott a mellkasára, majd a nyitott tenyerét ott felejtve mélyes sóhajtott. Fontos, hogy figyelj. Ne siess. Ülj le, nézz körül. Adj magadnak időt. Érkezz meg. (…) És akkor se csodálkozz, ha sokkal többet találsz, mint amiért jöttél”. Elgondolkodtam ezeken a mondatokon. Nagyböjt van, az a bizonyos negyven szent nap… ebben az időben nagyböjti háromnapos lelkigyakorlatok, elmélkedésekkel egybekötött triduumok vannak templomainkban, lelki napok, találkozók különböző formái. Arra gondoltam, hogy a fentebb idézett mondatok a háromnapos lelkigyakorlatok mottói is lehetnének. Figyelj, ne siess, ülj le, néz körül, adj magadnak időt a megérkezésre, érkezz meg – és többet fogsz kapni, mint amiért jöttél.  Isten nagyobb ajándékba fog részesíteni, mint amit vársz, csak biztosítani kell az utat, a szív útját. A lelkigyakorlatra való lelki felkészülésnek a kulcsszavai.Hallon a templomi hirdetésben, olvasom a plébániai értesítőben, internetem vagy újságból, vagy egyszerűen valaki tudatja velem az ismerőseim közül, hogy a plébániatemplomban amelyhez tartozok és kötődök, nagyböjti lelkigyakorlat van három napon keresztül. Megmozdul bennem valami, legbelül, hogy jó lenne részt venni, elmenni és elcsendesedni, ebben a pillanatban ne állj ellen a jóra való kísértésnek. Ezzel már meg is kezdődött a távolabbi előkészület a lelkigyakorlaton való részvételnek. Már otthon, mielőtt elindulok, figyelek, időt szánok rá, megerősítem elhatározásomat és hálát adok az indíttatásért. Egyedül vagy társaságban megérkezek időben a templomba, szánjak időt a megérkezésre, a testemmel együtt a lelkem is érkezzen meg, adj időt a megérkezésre, azt is jelenti, hogy időben indulok el és időben érkezek a templomba. Így fogom megérezni, hogy Isten valóban jelen van, megszólít. Szembesít életem valóságával, aki és ami vagyok, „mert az ember annyit ér, amennyit Isten szemében ér és semmivel sem többet” (Assisi Szent Ferenc), de hozzá tehetjük, hogy semmivel sem kevesebbet. Szembesülök legmélyebb vágyaimmal, ugyanakkor azzal is, hogy hol állok ellen az Istennek, hol térek ki a rám vonatkozó akarata elől, de mindezek ellenére mély béke tölt el, és elkezdődik a szentmise. ne azon gondolkozzak vajon milyen lesz a prédikáció, jobb, vagy kevésbé jó mint az előző években, hanem teljes valómmal kapcsolódjak be a szentmisébe az énekekbe és szövegekbe. A lényeg, hogy a jelen helyzetben, amiben éppen vagyok szolgáltassam ki magam az Istennek, hagyjam magam vezetni. Isten működni fog, úgy ahogy elképzeltem vagy éppen egészen másképp, mint ahogy én előre megfestettem magamnak. Bocsátkozzam bele abba, hogy a szentmise szövegein, a Szentírás szavain, a lelkigyakorlatot vezető elmélkedésein keresztül mit akar üzenni Isten, mi az az igazság, amelyre el akar vezetni a történelemben szabadon cselekvő Isten. Megtapasztalva a kiengesztelődés szentségében Isten irántam viseltető szeretetét és irgalmát, részesülve a legszentebb áldozatban nem hagyjam el a szentmise záró áldása és a befejező ének után a templomot. Ahogy a megérkezésre időt szántam, hagyjak kis időt a templomból való távozás előtt magamnak. Mi az az igazság, amire Isten rávezetett és álljon ott az érzés, hogy több teret adok Istennek az életemben, a hétköznapokban is. hassa át ezen érzés a tetteimet, engedjem, hogy Isten alakítson. A háromnapos lelkigyakorlatból tarts meg olyan elemeket, amelyek sokat adtak neked, ezzel folytasd mindazt, ami a három nap alatt elkezdődött bensődben. A lelkigyakorlat alatt növekszik bennem z isten utáni vágy, akkor életem új ízekkel fog gazdagodni, az isteni élet, az isten szeretet zamatával. Lassan megértjük azt, amit a korai remeték, szerzeteseket lebilincselte és imaútjukon végigkísérte őket, hogy az ima, az Istennel való intenzív kapcsolat teljes, kiegyensúlyozott emberekké váltak és felfedezték az istentől kapott istenfiúi méltóságukat. Mindig légy ott ahol vagy. Halld meg, amit mondanak. Lásd, ami körbevesz. Érezd, ami megérint. Éld át a pillanatot. – Meglásd többet és jobbat fogsz kapni, mint amire vágytál és számítottál.U.E. OFM

Fotó: www.gyor.egyhazmegye.hu 
A cikk nyomtatásban a Hargita Népe napilap 2018. március 15-i számában jelent meg.

Éltető sodrásban...



… több mint egy beszélgetés… több mint egy találkozás… több mint egy romantikus vacsora



A papságra készülve egyházjogból, azon is belül házasságjogból az 1055-1056-os kánonok alapján jól megtanultuk, hogy: „A házassági szövetséget, amelyben a férfi és a nő az egész élet olyan közösségét hozza létre egymással, amely természeténél fogva a házasfelek javára, gyermekek nemzésére és nevelésére irányul, Krisztus Urunk a megkereszteltek között a szentség rangjára emelte. A házasság lényegi tulajdonságai az egység és a felbonthatatlanság”. Meglátásom szerint, és akik házasságban élnek még inkább érzik és tudják, hogy ez a minimum, ez a keret, amelyet minden nap újra és újra meg kell tölteni tartalommal, úgy ahogy nekem is a szerzetesi fogadalmamat, mint keretet meg kell tölteni tartalommal.           Egy fiatal pár az esküvői szertartás próbája után odament a tabernákulumhoz, térdet hajtottak az Oltáriszentség előtt, és a tabernákulum ajtajához egy borítékot tettek. A templomból távozván a házassági felkészítést vezető atyának a következőket mondták: „Most már mindenkit megívtunk az esküvőnkre, akik számunkra fontosak, a meghívottak listája teljes lett”. A borítékban egy meghívó volt, magának az Úrjézusnak címezve. Akik behívják, azokhoz bemegy, azért hogy ott maradjon. Ha megettétek kedves házaspárok nagyszerű, ha nem még nem késő, minél hamarabb tegyétek meg. Jézus pedig adja a kegyelmet, házasság kötés előtt nem, de utána igen bőségen, csak használni kell. Előtte nem, mint ahogy a papszentelésben sem. Pappá szentelése előtt nem tudja az ifjú a kenyeret és a bort Jézus testévé és vérévé változtatni, de pappá szentelése után igen. a házasság szentségével is így van. Ezért fontos a házasság Isten színe előtti megkötése, amely nem külsőség, nem egy újabb papír, hanem egy külön szentség, amelyet a jegyesek egymásnak szolgáltatnak ki. A kimondott IGEN hatalmas elszántság, olyan, mint amikor egy fehér papírt legalul írnak alá. A kimondott IGEN-t minden nap aprópénzre kell válltanunk mindannyiunknak, saját élethívatásának megfelelően. Így lesz a mi élethivatásunk folytonos Isten-dicséret. Egy szép házasság, egy szép szerzetes-papi élet mennyi kincs, mennyi kegyelem. A szentségi jel által maga Isten szeretete jelenik meg valóságosan, ezt a szeretetet hordozzunk a világban.           Sokszor elgondolkozok, hogy krízis helyzetben miből lehet erőt meríteni és arra jövök rá, hogy ahelyett, hogy azt vizsgálnám, ismét ki a hibás, ki az a ki vétett, aki hibázott, hanem arra gondoljak, mi az amit a másiknak köszönhetek az életemben. Mi az amit a rendi testvéremnek, a feleségemnek, a férjemnek köszönhetek, mert ezen csiszoláson keresztül válok egyre fényesebbé, nemesebbé. Továbbá fontos a bizalom, a felelősségvállalás, egymásért. Egy légtornász, aki nagy népszerűségnek örvendett, amiért egy talicskát tologatott a magasban kifeszített kötélen. Egy nap egy fiatalember így szólt a légtornászhoz: „Ön egy szélhámos!” Ezt háromszor is megismételte, mire a légtornász megkérdezte: „Mégis mi a bajod? Mit tegyek, hogy ne mond ilyeneket?” A fiatalember erre azt válaszolta: „Nem nagy úgy az üres talicskát tologatni a kötélen. Ültessen bele engem, úgy tolja át!” a művész meglepődött, de végül belement. amikor aztán hármat lépett a kötélen, elkezdett remegni, izzadni, a homloka gyöngyözött az izzadságtól. Akkor értette meg, hogy az igazi teljesítmény az, amikor már nem csak önmagáért vállal felelősséget. Ugyanígy van a házasságban is: a házasságban egymásért is felelősek. Egymásnak a bizalmasai. Kifelé megbonthatatlan egységre van szükség. a dolgokat egymással kell megbeszélni. Ha probléma adódik a társ, a „jobbik fél” gondolkodás nélkül a másik mellé álljon.          Anyanyelvűnknek van egy olyan sajátossága, mely szerint nem mindig szoktuk többes számba mondani azon dolgokat amelyekből kettő van. Pl. fáj a kezem – mind a kettő; fáj a lában – mindkét lábam; hosszú a nadrág szára – mindkét szára; HÁZAS TÁRSAK – HÁZAS FELEK – két félből lesz egy egész; a két fél kiegészíti egymást; a férjem/ a feleségem a jobbik felem, csodálattal tekintek a jobbik felemre, akkor ez fenn fogja tartani az egységet.    Jelezni kell, hogy mi fáj, ami nem is könnyű egyes helyzetekben kimondani. Mély bizalomra van szükség, megbízok a Jobbik felemben és rábízom a dolgaimat. A kettő sokkal erősebb mint az egy, de a hármas fonal sosem szakad el. Kell a minőségi idő. Annyit beszélünk róla, annyiszor előkerül a fogalom: minőségi időt tölteni együtt. Mert szeretet dinamikus, tettre kész. Nem véletlen, hogy Szent Pál szeretethimnusza csupa igéből áll.           Egy alkalommal egy férfi arról panaszkodott, hogy otthon a családban kihűlt és fészek. Miközben barátjával beszélgetet egy kavicsot tartott a kezében. Arra lett figyelmes, hogy a kavics felmelegedett a kezében, meg is mutatta a barátjának, mire az a következőket mondta: „Látod barátom ez a te feladatod, menj haza és a családi fészket is melegítsed fel”
Kahal Gibrán – Próféta
Együtt születettek és együtt is maradtok mindörökre.Együtt lesztek akkor is, amikor a halál fehér szárnyai szétszórják napjaitokat.Bizony mondom, együtt lesztek, még az Isten csöndes emlékezetében is.Amikor szerettek, ne mondjátok: „Isten a szívemben lakik!mondjátok azt: „Isten szívében lakom”.És ne mondjátok, hogy irányíthatjátok a szeretet útját, mert a szeretet, ha méltónak talál rá, maga irányítja majd a ti utjaitokat.Álljatok egymás mellett mint a templom oszlopai, hogy mennyei szelek táncoljanak köztetek.Legyetek mint a lant húrjai, mely egyetlen zenére rezdülnek.A szeretet megőröl benneteket, így lesztek szent kenyér Isten szent lakomáján. 
U.E.OFMElhangzott Csíkszeredán a Taverna étteremben a Házasság hete alkalmából - 2018. február 13.