Beszélgetés Orosz Lóránt mátraverebély-szentkúti ferencessel, egyházjogásszal
Orosz András fr. Lóránt1961-ben született Szentesen, Csongrád megyében. Okleveles gépészmérnök (Nehézipari Műszaki Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Miskolc, 1985), szociológus (ELTE, SZPI, Budapest, 1995), teológus (PPKE HTK, Budapest, 1994) és egyházjogász (PhD, Pontificio Ateneo Antonianum, Róma, 2001). 1994–1997 között a magyarországi ferences rendtartomány tanulmányi és nevelési titkára volt, 1996–1997-ben a Szentendrei Ferences Gimnáziumban filozófiát tanított, 2001-től pedig az egyházjog tanára a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, 2004–2007 között a Szegedi Hittudományi Főiskolán is előadott. 2008–2012 között a Sapientia rektori funkcióját töltötte be. 2012-től Kálmán Peregrin OFM kegyhelyigazgató mellett a mátraverebély-szentkúti nemzeti Mária-kegyhely egyik gyóntatója.
A hit mellett való kiállásra, az áldozatvállalásra és az erkölcsi megújulásra buzdította a csíksomlyói búcsú résztvevőit Spányi Antal székesfehérvári püspök a pünkösdszombati szentmise prédikációjában. A Csíksomlyó melletti Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregbe, a magyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepére a Kárpát-medencéből és a világ számos pontjáról érkeztek zarándokok. Az idén is eleredt az eső a szertartás közben, de így is több százezren hallgatták végig a szentmisét.
A ferences lelkiséget bárhol meg lehet élni – talán ez az egyik legfontosabb üzenet, amelyet az Assisi Szent Ferenc iskola csíksomlyói táborában részt vett gyerekek vihettek magukkal. Mintegy hetven, közeli és távoli településről egyaránt érkező 4–8. osztályos diák ismerkedhetett négy napon át a ferences szerzetesrend alapítójának életével. Tették mindezt játékosan, közösségben dolgozva.
A magyarok legnagyobb zarándokhelyét az UNESCO kulturális örökségeinek listájára javasolja Kelemen Hunor romániai kulturális miniszter.
A Csíkszeredához tartozó Csíksomlyón a Szűzanya kiemelt tiszteletét már az 1440-es években, a ferencesek letelepedéséről és az első templom építéséről szóló pápai dokumentumok is említik. A jelenlegi kisbazilika főoltárán látható 2,27 méter magas, Napbaöltözött Asszonyt megjelenítő Mária- kegyszobor az 1510-es években hársfából készült. A pünkösdszombati fogadalmi zarándoklat 1567-ben, a nagyerdei csatában a hittérítők ellen katolikus hitüket védő csíkiak és gyergyóiak győzelme után kezdődött. A diktatúra után százezrek zarándokolnak a búcsúra.
A hideg, esős idő ellenére idén is zarándokok ezrei vállalták a fáradságos út nehézségeit, hogy részt vehessenek a csíksomlyói pünkösdi búcsú ünnepi szentmiséjén.
Az esős, barátságtalan idő sem szegte kedvét idén a zarándokok százezreinek, hogy szombaton a Kis- és Nagy-Somlyó közti Nyeregben, immár a 443-ik búcsús zarándoklat színhelyén az összetartozásért, az egységért, nemzetünk megmaradásáért imádkozzanak.
Isten előtt egy nap ezer év, ezer év egy nap – tanítja Szent Péter apostol. Nekünk azonban beláthatatlan hosszú idő az ezeréves Erdélyi Egyházmegye története, amely mint hallottuk érsek urunktól, majd' ezer évig a kalocsai érseki tartomány része volt. Úgy is jöttem ide, mint a szent koronát hozó Asztrik érsek 90. utóda. Beláthatatlanul hosszú idő a 800 éves ferences rend története. S mégis, ezek a jubileumok ebben az ünnepi órában összekötnek bennünket múltunkkal, jelenünkkel s remélhetőleg 1000 évnél is tovább tartó jövőnkkel. Összetartanak és összekötnek mindazokkal, akik a közös keresztény hitben, a nemzettudatban mint magyarok, székelyek, csángók magyarnak, székelynek, csángónak vallották és vallják magukat.