Az egyszerű emberi gesztusoknak óriási szerepük, jelentésük van az életünkben. Az egész csupán egy kis figyelmességen, egy csöppnyi szándékon múlik. A szándék tisztasága pedig nagyon sok esetben utólag derül ki, jut el a felismerésig, a beismerésig. De vannak a napnál is világosabban látható szándékok.
Egy aprócska virág, netán csokor vagy vázába ültetett zöldellő, díszes növény nagyon sok örömet, mosolyt képes fakasztani. Mikor? Születés- vagy névnapon, a házasságkötés évfordulóján, valamilyen emlékezetes esemény vagy ünnep alkalmából, a betegágy mellett, vagy éppen az elhunyt szeretteink lábánál, sírjánál.
Medgyesy Schmikli Norbertnek nemrég jelent meg kötete a csíksomlyói ferences misztériumdrámák történeti hátteréről. A napokban az általa vezetett színtársulat Csíksomlyón mutatatott be egy 18. századi forrásokból merített passiójátékot.
Medgyesy Schmikli Norbertnek A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere címmel megjelent monográfiáját március 26-án mutatták be Csíkszeredában. Két napra rá, múlt szombaton a csíksomlyói kegytemplomban a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Boldog Özséb Színtársulata egy olyan passiójátékot adott elő, amelyet nyolc 18. századi misztériumdráma szövegéből állított össze az említett könyv szerzője, aki egyben a színtársulat vezetője is. A könyvbemutató és a passiójáték kapcsán beszélgettünk Medgyesy Schmikli Norberttel a csíksomlyói misztériumjátékok vallás- és kultúrtörténeti jelentőségéről.
Különleges eseményre invitáltak szombaton a csíksomlyói kegytemplomba: eredeti, tizenhat jelenetből álló, ferences nagypénteki misztériumjátékkal jelentkezett a Boldog Özséb Színtársulat Piliscsabáról. A 18. századi passiójáték különlegessége abban is állt, hogy a darab összeállításánál az evangéliumban leírt szenvedéstörténetet ötvözték a szent hagyománnyal.
A XVIII. századi nagypénteki misztériumjátékot a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának színtársulata mutatta be a csíksomlyói kegytemplomban.