Ferences lelkiség a plébánián
Bíró Ágnes Tünde
Telnek a napok, ahogy mindig is. Órák, tanulás, minden, ami egy egyetemista hetében lenni szokott. Egy beszélgetés alkalmával szóba jött a hétvégi program, egy kedves ismerős ajánlotta, hogy elmehetek Désre március 7–9. között egy ferences találkozóra. Két testvért is beszervezve a családomból, egész csapattal indultunk Kolozsvárról. Désen beültünk a zsúfolásig tele templomba zsolozsmázni. Körülbelül százötvenen voltunk. Már a vacsoránál feltűnt, hogy vidámak az emberek, különösen a ferencesek, nagy örömmel viszonyultak mindenkihez. Kész humortáruk van. A szentségimádás pedig olyan meghitt hangulatban telt, amilyet egy családi karácsonykor szokott érezni az ember: melegség, szeretet és béke járta át a helyet.