Boldog a gyorskorcsolyázóból lett ferences

 

Kirstin Holum 17 évesen hatodik lett a háromezer méteres gyorskorcsolyázásban az 1998-as naganói téli olimpián. Elemzők nagy jövőt jósoltak neki, ám ő úgy döntött, ferences nővér lesz. Most is azt vallja: nem bánta meg döntését, hogy Istennek és a szegényeknek szenteli az életét.
Kirstin Holum sportszerető családba született, édesanyja 1972-ben nyert olimpiai aranyérmet gyorskorcsolyázásban. A sport szeretete ellenére azonban hihetetlen erős hívást érzett, hogy továbblépjen és más módon folytassa életét. A portugáliai Fatimában tett zarándokútján érezte először a hívást, s a naganói olimpia után abbahagyta a versenyzést. Csatlakozott a Megújulás Ferences Nővéreinek Közösségéhez, akik szegények és hajléktalanok körében végeznek missziót.

Sajat címkek: 

Az egység a Szentlélek ajándéka – mondta a pápa a romániai főpásztoroknak

XVI. Benedek pápa február 12-én fogadta az ad limina látogatásukat végző romániai főpásztorokat. Beszédében fontos feladatként jelölte meg a hit megőrzését és továbbadását, a keresztény családok védelmét és támogatását, a keresztény értékek érvényesítést a társadalomban. Kitért az ortodoxok és katolikusok közötti párbeszéd fontosságára is.

Sajat címkek: 

Pápai tanítás Páduai Szent Antalról

XVI. Benedek pápa a február 10-ei általános kihallgatáson, a VI. Pál teremben elhangzott tanítását az első ferences generáció egyik legismertebb személyének, Páduai Antal alakjának szentelte.
Szent Antalt, szülőhelye kapcsán, a lisszaboni jelzővel is szokták illetni; a Katolikus Egyház egyik legnépszerűbb szentje, akit az egész világon tisztelnek – mondta tanítása elején Benedek pápa. A hívek számára különösen kedvesek a Szent Antalt ábrázoló szentképek és szobrok, amelyek liliommal a kezében és a gyermek Jézussal a karján ábrázolják őt. Antal jelentős mértékben hozzájárult a ferences lelkiség kibontakozásához. Rendkívüli szellemi képességei, kiegyensúlyozott egyénisége, apostoli buzgósága és elsősorban misztikus adottságai által jutott el erre.

Sajat címkek: 

„Szerzetesek nélkül szegényebb lenne a világ”

 

XVI. Benedek február 2-án este fél 6-kor vesperást vezetett a Megszentelt Élet XIV. Világnapja alkalmából a Szent Péter-bazilikában, számos szerzetes és szerzetesnő részvételével. Beszédében a Szentatya a szerzetesek jelenlétének jelentőségére hívta fel a figyelmet.
A szerzetesek jelenléte „értékes ajándék az egyház és a világ számára” – mondta a Szentatya az ünnepi vesperásra összegyűlt többezer közösségi tag előtt. Köszönetet mondott a szerzeteseknek odaadó szolgálatukért. Külön megemlékezett az idős és beteg rendtagokról és azokról, akik megfáradtak és mindazokért, akik „nehézségekkel küzdenek apostoli tevékenységük során”.

Sajat címkek: 

A csíksomlyói búcsút a világörökség részévé tennék

 
A magyarok legnagyobb zarándokhelyét az UNESCO kulturális örökségeinek listájára javasolja Kelemen Hunor romániai kulturális miniszter.

 

A Csíkszeredához tartozó Csíksomlyón a Szűzanya kiemelt tiszteletét már az 1440-es években, a ferencesek letelepedéséről és az első templom építéséről szóló pápai dokumentumok is említik. A jelenlegi kisbazilika főoltárán látható 2,27 méter magas, Napbaöltözött Asszonyt megjelenítő Mária- kegyszobor az 1510-es években hársfából készült. A pünkösdszombati fogadalmi zarándoklat 1567-ben, a nagyerdei csatában a hittérítők ellen katolikus hitüket védő csíkiak és gyergyóiak győzelme után kezdődött. A diktatúra után százezrek zarándokolnak a búcsúra.

Sajat címkek: 

Szent Ferenc iskolája - januári feladatok

Álmok, melyek vonzanak és megváltoztatnak
 
Szent Ferenc iskolájában tovább haladva az ő életének eseményein ezen alkalommal két csodálatos álomról olvashatunk a róla szóló életrajzban.

Sajat címkek: 

Zsolozsma – az imádság útja, iskolája

         Zsolozsma a csíksomlyói kegytemplomban

Elgondolkodtam azon, hogy mi­­kor és hol láttam először zso­­lozsmáskönyvet. Aztán rájöttem, hogy gyerekkori plébánosom a szentmisére mindig hozta 
magával a fekete borítású zsolozsmáskönyvét. Őt láttam először zsolozsmázni. Nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen könyvből olvashat úgy, hogy az ajkai is mozognak. Egyszer fellapoztam a „titokzatos könyvet” a sekrestyében. Az igazat megvallva nem igazán értettem belőle sokat, mert latinul volt. Feltűnt, hogy vers is van benne, a sorok végén csillagok. Tetszett, hogy pirossal írt szövegek is voltak benne. Ezzel félre is tettem, talán azzal a gondolattal, hogy ez sose lesz az én imakönyvem. Mégis az lett. A kisszemináriumban újra felbukkant a zsolozsma, de most már barátságosabb formában. Az esti imát, a kompletóriumot a kis zsolozsmából végeztük, magyarul. A kórusban mondott, közösségi ima már tetszett.  A teológián még nagyobb varázsa volt a reggeli és esti közös zsolozsmának, amely, úgy éreztem, keretet ad a napomnak, összefogja azt.

Sajat címkek: 

A koldulórendek megértették az idők jeleit

 

A 2010. január 13-i általános kihallgatás során Benedek pápa a koldulórendekről, vagyis a ferencesekről és a domonkosokról beszélt a VI. Pál teremben összegyűlt nyolcezer ember előtt.
Minden nemzedékben születnek szentek, akik megújulást hoznak – mondta a pápa. Így volt ez a XIII. században is, amikor a koldulórendeket alapították: közülük a ferencesek és a domonkosok a leghíresebbek és legfontosabbak. Ők megértették az idők jeleit, és felismerték a kihívást, amellyel az egyház abban az időben szembesült.

Sajat címkek: 

Oldalak