Az erények üdvözlése
AZ ERÉNYEK ÜDVÖZLÉSE
(SALUTATIO VIRTUTUM, ErÜdv)
Celanói Tamás is említi e m? címét[1]
, melynek m?faja a „lauda”, a dicséret. Ez a lovagi költészettel és a liturgia nyelvével egyaránt rokon.
1 Üdvözlégy Bölcsesség Királyné, tartson meg téged az Úr n?véreddel, a szent tiszta egyszer?séggel egyetemben.
2 Szent Szegénység Úrn?, tartson meg téged az Úr n?véreddel, a szent alázatossággal egyetemben.
3 Szent Szeretet Úrn?, tartson meg téged az Úr n?véreddel, a szent engedelmességgel egyetemben.
4 Mindnyájan ti, szent erények, tartson meg benneteket az Úr, kib?l eredtetek és közénk jöttetek.
5 Nincs ember a földkerekségen, aki csak egyet is meg tudna közületek magának szerezni, ha el?bb meg nem hal.
6 Aki csak egyet is bír közületek, és a többi ellen nem vét, valamennyiötöket birtokolja;
7 És aki csak egyik?tök ellen vét, egyik?töket sem mondhatja magáénak és valamennyi?tök ellen vét.
8 És mindegyik?tök megszégyeníti a b?nöket és vétkeket.
9 A szent Bölcsesség megszégyeníti a sátánt és minden gonoszságát.
10 A szent tiszta egyszer?ség megszégyeníti e világ minden bölcsességét és a test bölcsességét.
11 A szent szegénység megszégyeníti a világ minden kapzsiságát, fukarságát és aggályait.
12 A szent alázatosság megszégyeníti a g?göt, és a világban él? embereket s általában mindent, ami a világban van.
13 A szent szeretet megszégyenít minden ördögi és a testi kísértést, úgyszintén minden testi félelmet.
14 A szent engedelmesség megfékez minden testi és érzékies vágyat.
15 Az engedelmes ember megfegyelmezett testét kész alárendelni a lélek szolgálatának, alávetni testvére akaratának
16 és a világ minden emberének,
17 s?t nemcsak az embereknek, hanem a szelíd és vad állatoknak is,
18 hogy azt tehessék vele, amit akarnak, már amennyire az Úr onnét felülr?l megengedi ezt nekik[2]
.
Szent Ferencnek a lelki életr?l alkotott felfogása tükröz?dik benne. A pusztai atyáknál a lelki élet harc az ördöggel, a kísértésekkel. Szent Ferencnél lovagi torna az Úrhölgyek jelenlétében. Egy kicsit több mint az erények megszemélyesítése. A középkorban úgy gondolták, hogy minden b?nnek meg van az ördöge, és minden erénynek az angyala. Szent Ferenc világa személyes világ. Nem személytelen küzdelem a személytelen hatalom ellen.
1-3 vers: az erények felsorolás. Hat erényt sorol fel, sajátos párosításban, és különféle jelz?kkel ellátva.
1 Üdvözlégy Bölcsesség Királyné, tartson meg téged az Úr n?véreddel, a szent tiszta egyszer?séggel egyetemben.
A Bölcsességet királynénak nevezi. Az Ószövetségben minden erény foglalatának tartották. Szent Ferenc szerint a bölcsesség út a tiszta egyszer?séghez.
2 Szent Szegénység Úrn?, tartson meg téged az Úr n?véreddel, a szent alázatossággal egyetemben.
A szegénység, egyenl? az alázatossággal. Vagyis bens? szegénységr?l beszél, mint a bens? alázatnak a kivetítésér?l.
3 Szent Szeretet Úrn?, tartson meg téged az Úr n?véreddel, a szent engedelmességgel egyetemben.
A szeretet és az engedelmesség összetartozik.
4 Mindnyájan ti, szent erények, tartson meg benneteket az Úr, kib?l eredtetek és közénk jöttetek.
Végül is az erények mind összetartoznak, összefüggnek és az egyetlen jóból, Istenb?l forrásoznak.
5 Nincs ember a földkerekségen, aki csak egyet is meg tudna közületek magának szerezni, ha el?bb meg nem hal.
A megszerzéséhez el?bb a régi embernek meg kell halnia. Természetfeletti szinten lehet csak megélni az erényeket.
6 Aki csak egyet is bír közületek, és a többi ellen nem vét, valamennyiötöket birtokolja;
7 És aki csak egyik?tök ellen vét, egyik?töket sem mondhatja magáénak és valamennyi?tök ellen vét.
8 És mindegyik?tök megszégyeníti a b?nöket és vétkeket.
Az erények h?si fokban való gyakorlásában áll az életszentség. Ha az ember megalkuszik, ez a többi erényt is megmérgezi. Csak erénnyel lehet a rosszat legy?zni. Az erényeket kell megszerezni, ezek szégyenítik meg a b?nöket és vétkeket.
A 9. versben visszatér, és újra megnevezi az erényeket, és az általuk kifejtett hatásról szól.
9 A szent Bölcsesség megszégyeníti a sátánt és minden gonoszságát.
10 A szent tiszta egyszer?ség megszégyeníti e világ minden bölcsességét és a test bölcsességét.
Az egyszer?ség nem leli örömét a világias okoskodásban, a test bölcsességében
11 A szent szegénység megszégyeníti a világ minden kapzsiságát, fukarságát és aggályait.
Hogyha zavar van a lélekben a szegénység felszabadít.
12 A szent alázatosság megszégyeníti a g?göt, és a világban él? embereket s általában mindent, ami a világban van.
Az alázat a kevélység, g?g ellentéte. Lucifer is a g?g b?nével bukott el. Míg a kevélység saját képére akarja átrendezni a világot. Az engedelmesség felismeri az Isten által alkotott rendet.
13 A szent szeretet megszégyenít minden ördögi és a testi kísértést, úgyszintén minden testi félelmet.
A szeretetben nincs félelem. Csak az erény adja meg azt, amit ígér, a b?n nem.
14 A szent engedelmesség megfékez minden testi és érzékies vágyat.
Az engedetlenség birtokolni akar. Az engedelmesség megnyílás a valóság el?tt. Éber várakozás, az értékek felismerése és elismerése.
[1]2Cel 189
[2]7: vö. Jak 2,10 10: vö. 1Kor 2,6 13: vö. 1Jn 4,18 18: vö. Jn 19,11